Az az igazság, hogy megint mexikói ihletésű ételt akartam, de aztán végül nem az lett. Hogy miért, az egész egyértelmű, mindjárt kiderül.
Egyszerű pásztorsalátát gondoltam, pirított csirkemellel (paradicsom, uborka, feta, olivabogyó, petrezselyem), de aztán meggondoltam magam.
Vettem pulyka darálthúst (ez volt megfelelő kiszerelésben, rohadt csomagolt tőkehús), és kis lepénykéket csináltam a salátához (kiegészítettem kukoricával, és feta helyett mozzarellát tettem hozzá), nyilván felhasználva a maradék zöldségeket (paprikák)
- 70 dkg pulya darálthús
- 1,5 kápia
- 3 gerezd fokhagyma
- 0,5 hegyes-erős paprika
- 1 pici cukkíni
- 1 tojás
- 1 csomag petrezselyem
- 1 ek búzadara
- konzerv kukorica
- só, bors, csipet fahéj
Fél kápiát, a hegyes-erőst, két marék kukoricát, a pici cukkínit, a fokhagymát, a petrezselymet nagyon apróra vágom, és a húshoz adom a tojással együtt, kicsi szódabikarbónával elkeverem, hozzáadom a sót, borsot, csipet fahájat és fél órát pihentetem a dolgokat.
Ezután olajat hevítettem, nem túl sokat, és két kanállal olyat próbáltam kerekíteni a, mint a grízgombóc a levesben. Mondhatom, isteni lett, az állaga is összetett, kívül roppant, belül puha volt, és a zöldségektől igen pikáns lett, a salátával, és az összefordított gombóckák közé pöttyintett tejföllel tálaltam – lehet, hogy legközelebb nem felejtek el képet készíteni…
Ja, és hogy mitől lett inkább törökös-indiais, az már az elején kiderült, amikor a csipet fahéjat a hozzávalók közé soroltam.
Próbáljátok ki, érdekes.
