Igazi csodálatos muzsika...bohókásan kedves, de szomorú is egyben.
Astrud Gilberto szimplán csodálatos. Meg ez a feldolgozás...Stan Getz is nagy ember, erről majd máskor. Csak eszembe jutott erről a zenéről a Getz Au Go Go című lemez, ami szintén pikáns.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
