Nagyon finomra sikerült ma...recept és zene

Hazafelé bevásároltam, és ez lett belőle. Hoztam nagynénémtől egy csomag kaprot, meg petrezselymet, még sok mást is, de ez maradt meg mára, és már fel kellett használni, mert féltem, hogy a hűtőben elveszíti a kapor a saját mivoltját.Már régen ettem húst, így aztán az is adott volt, hogy nem tökfőzelék lesz - az volt múlt héten amúgy is. És megkívántam a szalonnát is. 

Hozzávalók:

1 póréhagyma

5 gerezd fokhagyma

2 cukkini

1 fej karfiol

5 sárgarépa (egy csomag új répa volt)

2 csirkemellfilé

30 dkg juhtúró

1 nagy csomag kapor

1 csomag petrezselyem

15 dkg kolozsvári szalonna

Miután jól bejártam a piacot, összeállt. A karfiolt és a répát megtisztítottam, a karfiolt közepes rózsáira szedtem, a répát karikára vágtam (vastagabbra, mivel új csomag volt). Forraltam vizet, abba beledobtam ezeket, hogy egyszerre puhuljon meg a hússal - ez lehet, hogy felesleges volt, mert a répa túlpuhult. 

Tepsibe tettem a lecsepegtetett karfiolt és répát, illetve 1 centis karikákra vágott cukkinit, plusz a nagyon vékonyra szelt póréhagymát. Három gerezd fokhagymát nagyon apróra vágtam, azzal is megszórtam a zöldségeket, a tepsit előtte kiolajoztam. A zöldségek tetejére szórtam még a harmadát a felaprított kapornak és petrezselyemnek. 

Juhtúróba belekevertem a nagyon apróra vágott 2 gerezd fokhagymát, a maradék kaprot és petrezselymet, illetve a szintén lehetőleg kis kockákra vágott szalonnát. Megkentem ezzel a szétnyitott kicsit klopfolt csirkemelleket, összetekertem, és egyben is maradt. Így 4 szép duci tekercset kaptam. Ezt ráfektettem a zöldségágyra, betettem a 150 fokra előmelegített sütőbe. Kicsit meglocsoltam olajjal. Sült 1 órán keresztül, közben egyet fordítottam a húsokon, illetve átkevertem egyszer a zöldségeket. Isteni lett, elég fontos volt, hogy egy kis marékkal szórtam a zöldségekre a kaporból és petrusból (ez honnan jön?). 

A hús kicsit kiszáradt. Szerintem jobb lehetett volna, ha a zöldségeket egy fél órára magukban sütöm, és az előpirított tekercseket utána teszem a zöldségágyra, akkor talán szaftosabb lett volna. De az ízek egyben voltak, igazán könnyű vacsora lett így. 

Mivel semmi csípősség, semmi pikantéria nincs a kajában (az isteni kapron kívül), egy lassú, átvezető jellegű muzsika legyen emellett, amiből én három órát is végighallgatnék zokszó nélkül.